Köszöntjük a Networkfiesta-Team oldalán !

MENÜ

                    

 

                                  

 

              

     

                                  

 

 

 Itt be tud jelentkezni MSN fiókjába (akkor is, ha nincs föltelepítve a gépére)

 

                                  

   

 

Get your personal horoscope 

 

Get your personal horoscope

 

Get your personal horoscope 

 

Get your personal horoscope

 

 

 

VÁRTÚRÁK MAGYARORSZÁGON

 

 

Sümegi vár
 
 
Mai település Sümeg
Tengerszint feletti magasság 245 m

Épült 13. század második fele
Elhagyták 1713
(császáriak felgyújtották)
Állapota helyreállított
Építőanyaga
Elhelyezkedése
Sümegi vár  (Magyarország)
Sümegi vár
Sümegi vár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 58′ 57″, k. h. 17° 16′ 57″

  

Története 

IV. Béla király parancsára a veszprémi püspök erős kővárat emeltetett a sümegi hegyen. A 14. század elején a Dunántúl korlátlan hatalmú oligarchái, a Kőszegi nemzetség ragadta magához, uralmukat csak az 1318-as győztes hadjáratában döntötte meg Anjou Károly. 1440 nyarán a Luxemburgi Erzsébet királyné pártján álló nemesek ostrom alá vették az Ulászló király táborához tartozó püspökség sümegi várát, amit azonban sikeresen megvédelmezett az őrség. Rövidesen megépítették a külsővárat, így Sümeg a környék legerősebb kővárává fejlődött. Sümeg jelentőségét csak fokozta, hogy a veszprémi püspök is ide húzódott vissza székhelyéről, amit 1552-ben elfoglaltak a „pogány” hadak. 1553-ban emelték a legkorszerűbb védőművét, a több emeletes, vastag falú Kövess-bástyát. 1605 tavaszán a Habsburg-ház zsarnoksága ellen felkelt Bocskai István erdélyi főnemes hajdúserege megszállta a várat, ahol meggyilkolták Újlaky Miklós veszprémi püspököt, majd a fejét legurították a hegyoldalon. Katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc irányította kuruc szabadságharcban is megtartotta, és 1705-től a felkelők fontos bázisának számított falai között még lőport is gyártottak a harcoló katonaságnak. Hadiszerencséjük hanyatlásával 1709-ben ágyúlövés nélkül feladta kuruc katonasága, épületeit négy esztendő múltán egy hadgyakorlat ürügyén felgyújttatta a császári parancsnokság.

A gazdátlanná vált védőműveket az időjárás vasfoga a lakossággal karöltve évszázadokon át rombolta, mígnem az 1960-as években megkezdődött régészeti feltárása és megóvása. A Balaton-felvidék legjobban helyreállított középkori kővárában minden nyáron színpompás várjátékokkal idézik fel az egykori vitézek életét.

Képek

 

  

 

 

 

Cseszneki vár
 
A cseszneki vár légifotón
Tengerszint feletti magasság 330 m

Épült 1263 körül
Elhagyták 1810-20 körül
(villámcsapás, tűzvész)
Állapota rom
Építőanyaga
Elhelyezkedése
Cseszneki vár  (Magyarország)
Cseszneki vár
Cseszneki vár
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 47° 20′ 36″, k. h. 17° 53′ 16″
é. sz. 47° 20′ 36″, k. h. 17° 53′ 16″

A cseszneki vár Bakony hegységben, a Győr és Zirc közötti út mellett, Csesznek község felett található középkori vár.

 

 

 
 

 

 Története

Ez az erődítményünk az 1241 – 42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. Az első várat a Bána nembeli Cseszneky Jakab báró, királyi kardhordozó (ensifer regis) emeltette 1263 körül egy védelemre kiválóan alkalmas sziklacsúcson. A vár első említése egy 1281-es oklevélben maradt fenn, amely szerint Jakab báró fiai közösen használhatták a várat. 1315-ben a Csákok elfoglalták a várat, de 1323-ban Lampert országbíró visszaítélte gróf Cseszneky Mihály és fia János részére a birtokot, ők azonban még ez évben eladták várbéli birtokukat a Csák nemzetségnek Pázmándfaluért és 100 ezüstdénárért. Károly Róbert király csatolta az uralkodói birtokokhoz a vadban bővelkedő területet. 1392-ben Luxemburgi Zsigmond a cseszneki várat az uradalmához tartozó harmincegy községgel együtt a Garai főnemesi famíliának adta át, azok délvidéki birtokaiért. A vár a Garai család birtokában maradt 1482-ig, a fiúág kihaltáig. 1483-ban a Szapolyai család uralta. 1527-ben I. Ferdinánd foglalta el, így idegen kézre jutott. Cseszneket és uradalmát Bakics Pál kapta meg, aki haláláig 1537-ig birtokolta. Rövid ideig Török Bálint kezén is volt a vár, majd 1540-ben Csaby István kapta, aki Eger főkapitánya volt. Később a Csaby–Wathay családok kezére került.

A 16. század közepére a hódító törökök benyomultak a Dunántúlra, ahol Csesznek – Wathay Lőrinc várkapitány vezetésével – végvárként védelmezte az országot. Életét egy tragikus baleset oltotta ki, 1573-ban bortól ittasan örömében egy régi puskaporral töltött ágyút akart elsütni, amit a mellette álló pattantyús vonakodott megtenni. Lőrinc kapitány a fáklyát kezéből kikapva, meggyújtotta a kanócot, mire a löveg hatalmas robajjal szétrobbant, megölve mindkettőjüket. 1594-ben Győr elestét követően a vár török kézre került, de már 1598-ban sikerült visszafoglalni. A 16-17. század fordulóján a vár ismét a gróf Cseszneky család birtokában volt. 1605-ben meghódolt Bocskai István csapatai előtt, 1619-ben pedig Bethlen Gábor vezérei, Haller György és Fekete Péter foglalta el a várat. Az 1622-es nikolsburgi béke alapján ismét királyi birtok lett. A Rákóczi-szabadságharc idején a várban lőszer- és élelmiszerraktár működött, de hadifoglyok gyűjtőhelye is volt. 1708-ban a császári hadak hiába ostromolták, de 1709-ben sikerült bevenniük.

A háborús idők elmúltával a vár szerepe megváltozott, a zordon kővárat az Esterházy grófok egy kényelmes lakhatást biztosító barokk kastéllyá alakították át. Korabeli források szerint 1780-ban elköltözött a főúri család, de még szolgaszemélyzet használta a helyiségeket, melyeket egy harminc esztendővel későbbi földrengés, majd tűzvész tett végképp lakhatatlanná. Az 1967-69-es feltárás során sikerül információkat gyűjteni a vár 13. századi állapotáról, annak ellenére, hogy a fellelhető romok nagyjából a 16. századi állapotnak felelnek meg.

 

 

 

 

Folytatjuk...                                          To be continue...

 

 

 

 

 

Hírek

Weboldal készítés ingyen

Szavazás

Milyen ajánlatokat szeretnél látni az oldalon?
Ptc
Surfbar
Nyereményjátékok
Befektetés
Több magyar oldal
Egyéb ajánlat
Asztali nézet